Szenteste, öröm, születés
Nincs még húsz, de már látogatóba jön a karácsonyi vacsorára. Önállócska, ügyeske leányka.
Nincs még húsz, de már látogatóba jön a karácsonyi vacsorára. Önállócska, ügyeske leányka.
A mieink is pont úgy tartanak össze, ahogy Wass Albert gyönyörűen leírja...
Vidéki vármegyeszékhely néptelen hangszerboltjában furcsa szerzet várja a hozzá betérőket.
Míg egy kislányból felnőtt nő lesz. Ennyi időt töltött velünk Cuki.
Annyit mondogatjuk mostanában, hogy az idő az egyik legdrágább kincsünk. Az idei karácsonyra időt kaptam ajándékba.
Semmit nem fűznék hozzá a képhez. Mert nem tudom, mit gondolt az alkotó.
Nem fogom tudni felsorolni az alkotásait. Szinte minden egyes napra jut valami, amin elámulok.
A jólét anyagi javakat, életszínvonalat sejtet. A jóllét viszont egy egészen másfajta gazdagságot, életszínvonal helyett életminőséget.
A dió nagyon szép színeket kölcsönöz a hajnak.
Egy közös cél, csak néhány órára. Ennyi a záloga annak, hogy megtörjön a félelemmel vegyes viszolygás.
Gyűlnek azok a képek is, amelyek csak úgy önmagukban fontosak, és egy huncut cikkecskét sem tudok melléjük kanyarintani. Max egy-két mondatot.
Talán még nem teljes az elcsendesedés, a hajtásban néha pont a lényeget daráljuk be, de igyekszünk. Nem lehet nem észrevenni a számtalan csodát, ami megadatik.
Kánikula után potyogott a tojást kenterbe verő méretű jég. Félelmetes volt.
Hagyományosan december 24-én gyűlik össze a Petörkénél a falu apraja-nagyja, hogy a bátrabbak megmártózzanak.
Méghozzá tömegesen. Már nagyon vártuk. Épp csak hátra kell menni az erdőbe, és aztán óvatosan lépkedni, hogy a kicsiket se tapossuk le.
Nudli Jóska, művésznevén Joseph Nudel pontosan négy éve boldogít bennünket. Már a nyitó lépésével mattot adott az első napon...
Szeretjük a sulit. Tudom, abszurd, de nagyon szeretjük.