Újév, újkenyér
Jöjjön most egy olyan év, amikor mindenkinek jut belőle elég, amikor senkinek nem kell aggódni a "mit együnk" felől, amikor minden gyermek jóllakik.
Jöjjön most egy olyan év, amikor mindenkinek jut belőle elég, amikor senkinek nem kell aggódni a "mit együnk" felől, amikor minden gyermek jóllakik.
Legyen ilyen is. És lett. Egyelőre barátkozunk, ismerkedünk, olvasgatunk róluk, próbálunk a kedvükben járni. Hangosnak hangosak, nem is kell ide házőrző mégsem. Apropó kutya: Rozi az első napokban egy rendőri túlkapás következtében sikeresen átterelte egyiküket a túlvilágra. Hosszasan lelkibeteg volt […]
Kezdjük megszokni ezt a szűkkörű disznóvágást. Ketten együtt annyi minden sikerülhet.
Nem fogom tudni felsorolni az alkotásait. Szinte minden egyes napra jut valami, amin elámulok.
Enyhe az idő, tobzódnak még a virágok, és egy-két utolsó zöldség is akad.
Az elmúlt években a kotlósra meg kacsamamára bíztuk ezt, de főleg a kacsák és a libák okoztak csalódást.
Szegényes színválaszték, de azért csuda.
Rozi nagyon hamar rájött a feladatra. Kacsaliba horda nem mehet a tóba.
Összeszedtünk pár képet az elmúlt hetekből, hogy melengesse kicsit a lelkünket a zimában.
Hagyományosan december 24-én gyűlik össze a Petörkénél a falu apraja-nagyja, hogy a bátrabbak megmártózzanak.
Befontad a hajam. Ráadásul elöl. Ok, belefér, imádlak. Na de hogy én ebbe a vízbe most menjek bele???
Szárnyasok nélkül mit sem ér a tanya. Főleg, ha már első naptól kezdve rendületlenül tojnak...
Egyre szebbek és melegebbek az esték. Jó kiülni a legelőre, ahol van egy kényelmes padka a domboldalban. Körülöttünk nyüzsögnek az állatok.
Volt egy ramaty melléképületünk. Kemencéje beomlott, tető roskadozott. Falak jók, megéri rendbe hozni nyári konyhának...