Régen a vályogházak kamrája nélkülözhetelen része volt az élettérnek. Azóta megváltoztak az igények, más lett az életforma, az újabb épületek tervezésénél nem gondolják túl ezt a dolgot, ha beletervezik egyáltalán. Mi kamra nélküli házikóhoz jutottunk hozzá, de szerettük volna optimálisan egyenletes hőmérséklet és páratartalom mellett tárolni a télire eltett finomságokat, krumplit, zöldségeket, zsírosbödönöket, káposztás cserépedényeket, füstölt holmit. Rendes helyet érdemelt már a teknő, üst, böhöm nagy befőző fazekak, megannyi lavór, sziták, kasok.
Adta magát hátul a domboldal, így aztán belevájtuk a kamránkat walk-in módra.
Első nyáron a hőmérséklet a legnagyobb nyári kánikulában is 20 fok körül maradt, pedig csak egy függöny volt rajta. A száradás viszont folyamatos, most még magas a páratartalom, de mivel „esernyőt” kapott két földréteg között, néhány év alatt szárazkamra lesz a jóslatok szerint. Az ideiglenesen erősebb páratartalmat viszont most kifejezetten élvezik a sajtok és a hátsó ficakban a laskagomba is. Fontos a két szellőzőnyílás, ami a levegő cirkulációját biztosítja.
