Itt volt ugye a lájtos fehérebb kenyér, de azért egy nagyon-nagyon barna baba születése egész más ám. A tiszta forrásból származó, vegyszermentes zsákos búzától a kenyérig hosszú az út. Talán túlaggódom a búzatisztogatós részt, elég lehet kiszeleltetni is, de mivel átmosom, így hagyni kell időt a száradásra. A malom csak a csontszáraz búzát viszi, igaza is van.
A szárításhoz kiloptam az aszalóból az egyik cserényt. Ezen tökéletesen átszellőzik a búza, kaptam hozzá kiváló napsütést és langyos áprilisi szelet.

Itt azért a cserények apropóján beszúrom az egyik büszkeségünket, mert ez a „napelemes” aszaló is itthoni fejlesztés. Hihetetlenül jól működik, és rengeteg gyógynövény vagy épp gyümölcs fér bele. Akinek ügyes pasija van – mint nekem:) -, ajánlott beújítani egy ilyet.
Ha teljesen megszáradt a gabona, jöhet az őrlés. Erről a malomról már esett szó, de továbbra is imádom:

A recept nagyon hasonlít a korábbihoz, de több vizet vesz fel, és maga a tészta kicsit rakoncátlanabb. 500 g liszthez 350 ml vizet tettem, és 180 g kovászom volt épp, nem sajnáltam belőle. Egy púpos teáskanál só ment bele a dagasztás végén, hajtogatás közben pedig tökmag. 6 óra bulk után 20 órát hűtőzött, majd reggel 50 percet sült. Évinek készült nagy szeretettel.
